A Rosmarinus név a római Pliniustól ered, amelynek jelentése a „tenger harmata” (ros: harmat, marinus: tenger). A Földközi tenger partvidékén őshonos rozmaring szárazságtűrő növény, ezért életben maradásához sokszor elég a tengerparti szél által hozott légnedvesség, így a tenger harmata jellemző innen ered. A rozmaring különféle tulajdonságai révén egy sokféle területen felhasználható gyógy- és fűszernövény. Az emberek már több ezer éve rájöttek arra, hogy milyen sok előnye van a használatának. Manapság leginkább fűszernövényként gondolunk a rozmaringra, pedig a gyógynövények közül is az egyik legsokoldalúbb. A rozmaring megfelelő alternatíva lehet sokak számára, ugyanis olcsó és hatékony megoldás szinte bármilyen problémára, mellékhatások nélkül.
A rozmaring 0,5-1,5 méter magas, évelő, örökzöld félcserje, gyökérzete és szára is erőteljesen elágazó. Idősebb ágai barnás színűek és pikkelyesek, fiatalabb ágai letisztultak és hamuszínűek. A levelek felszíne bőrszerű, tűalakú, épszélű, végei lefelé hajlanak. Halványkék virágai márciustól akár szeptemberig is virágozhatnak.
A rozmaring legfőbb erénye, hogy szárazságtűrő. Melegigényes növény lévén azonban a hosszantartó fagyokat nem bírja, ezért csak a melegebb területeken képes az áttelelésre. Dél- és Közép-Európában sokfelé termesztik, azonban míg délen mindenhol termeszthető, Közép-Európában csak a hidegtől védettebb területeken él meg. Télen maximum a -10ºC hőmérsékletet bírja elviselni, ezt is csak rövid ideig. Ennél hidegebb időjárás esetén elfagy. Nem szeret vízben állni, vízigénye kifejezetten alacsony. Kezdő, feledékeny kertészek álomnövénye. Ezeket szem előtt tartva, könnyen termeszthető kertben és nagyobb balkonládában is.
Kétféleképpen is szaporíthatod otthon. Magról vagy dugványról. Magját áztasd pár órára vízbe, majd ültesd el egy virágládába és tedd a lakás egy fényes pontjára. Dugványozni is pofonegyszerű. Március végén, április elején 10-12 cm hosszúságban vágj le egy egyéves szárat. A szár alsó feléről célszerű eltávolítani a leveleket, a dugvány tetejét lévő leveleket pedig vissza kell vágni. Ezután áztasd be a végét gyökereztető hormonba (bármelyik barkácsáruházban beszerezhető pár száz forintért, és egy életre elég), majd dugd földdel teli cserépbe. A dugványokat 10cm-es sortávolságra és 5 cm-es tőtávolságra ültetheted, 3-5 cm mélységben. Pár hét alatt meggyökeresedik, és kész is a rozmaring palántád. A gyommentesen tartott területre májusban ültethetjük ki 1-1,5 m sor- és 0,4-0,5 m tőtávolságra.
A rozmaring nem szereti, ha bolygatják a gyökerét, ezért alaposan gondold át, hova ülteted majd a kertben. Keresd meg a legfényesebb, legmagasabb pontot, ahol nem kell félni a fagytól és a magas vízállástól. A sok napfény hatására dinamikusabban fejlődik, azonban félárnyékban, teraszon, ablakpárkányon is kiegyensúlyozottan eléldegél. A talajra nem kifejezetten igényes, a lényeg, hogy legyen vízáteresztő, így a téli fagyokat is jobban viseli majd. Telepítéskor keverj egy kis szervestrágyát a talajba. Konténerben termesztve jó minőségű, jó vízáteresztő képességű talajkeveréket használj.
A rozmaringnak nincsen kifejezetten kártevője, kórokozója, ezért a metszésen kívül más növényápolási feladatot nem igényel. Ősszel vagy kora tavasszal a fás részig vissza kell metszeni, így a következő vegetációban szép dús levélzetű bokrot kapsz. A friss rozmaring ágnál nincs is jobb, azonban érdemes télire is bespájzolni belőle. A betakarított hajtásokról foszd le a leveleket, és árnyékos helyen vékonyan terítve szárítsd meg, majd tedd jól záródó üvegbe, hogy minél jobban megtartsa aromáját.
