Az Indonéziában őshonos fűszer a középkorban az aranynál is értékesebb volt, lelőhelyét sokáig titkolták a kereskedők. A szerecsendió olyan értékes volt a hollandok számára, hogy a 17. században a fűszertermesztés egyik szigetét elcserélték egy gyarmatukra, ami a mai New York területe. A mai napig Indonézia térségében termesztik.
A szerecsendió (Myristica fragrans) egy örökzöld fa, amelynek éves hozama akár a 10 000 db szerecsendiót is eléri. A diót egy húsos termés, valamint egy piros színű magköpeny fedi, amit szintén használnak fűszerként (szerecsendió virág). Fő ízanyaga a miriszticin. Átható fűszerekkel vegyítsük, mint a kardamom vagy a szegfűszeg. Jól kiegészíti még a gyömbér, a fekete bors vagy a fokhagyma. Ne használj belőle sokat, mert intenzív, azonban ügyelj rá, hogy a főzés végén szórd az ételbe, mert illóolajai hamar elpárolognak. Spenótos ételekbe, bárányhoz, burgonyás ételekbe, sajtos szószokba kiváló választás, de édességeket, krémes italokat is megbolondít.
Találkozhattok vele az Indiai Garam masala, a Török baharat, valamint a Mézeskalács fűszerkeverékeimben.
